Eljött az igazság pillanata: bemutatták, hogy úszott el a megtakarított pénz Budapest kasszájából

Pengeélen táncol a főváros gazdálkodása – mutatott rá a Faktum.

A Faktum Projekt legfrissebb elemzésében rámutatott, több baloldali médium is önkényesen értelmezi a felméréseket, hogy Magyarországot szegénynek mutassa be.
Nemrég jött ki az Eurostat friss kutatása az uniós országok 2024-es átlagfogyasztására vonatkozóan, amelyből kiderült, hogy a tagállamok állampolgárai közül a magyarok fogyasztanak a legkevesebbet. Ezt több ellenzéki médium –köztük a Hvg és a Válasz online – is úgy tálalta, hogy Magyarország a legszegényebb az EU-ban.
A Faktum Projekt legújabb elemzésében arra mutat rá, hogy ez a következtetés nem helyénvaló, ugyanis a szegénység egy összetettebb kérdés, és nem is feltétlenül releváns tényező a fogyasztás mértéke.
A Faktum Projekt felhívja a figyelmet arra, hogy sok olyan tényezőre nem tér ki ez a felmérés, amelyekben Magyarország igenis az élen halad Európában, ilyen például a a lakhatás kérdése.
„Miközben Nyugat-Európában egyre kevesebben élnek saját tulajdonú ingatlanban, Magyarországon ez a mutató rendkívül magas: a 2023-as adatok szerint a hazai lakosság 90,5 százaléka saját tulajdonú lakásban él, ami az egész unióban a negyedik legjobb érték”
– írja a tanulmány, és kiemeli, hogy már önmagában ez a tény több tízezer forint megtakarítást jelent a bérleti kiadásokkal szemben.
A másik fontos tényező, amit megemlít a szerző, a háztartások takarékoskodási hajlandósága.
A magyarok ugyanis kifejezetten takarékosnak számítanak az uniós országok között, ez abból is látszik, hogy hazánkban a megtakarítási ráta közel 19 százalék, miközben az EU-átlag alig 14,7 százalék körül alakul.
„Ez azt jelenti, hogy a magyarok nem azért fogyasztanak kevesebbet, mert nem lenne miből – hanem mert előrelátóan, fegyelmezetten gazdálkodnak” – írják, majd a cikk kitér a valódi szegénységi indikátorokra is, ami három elemből áll össze: az alacsony jövedelemmel élők arányából, a súlyos anyagi deprivációval élők számából, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások arányából. Erre az úgynevezett AROPE-mutatót használják, amely tekintetében Magyarország több nyugat-európai országnál is jobban áll, köztük Franciaországnál és Németországnál is, és jóval megelőzi Romániát és Bulgáriát.
Összegezve, a szerző megállapítja, hogy a baloldali sajtó értelmezése, amely hazánkat a legszegényebbként mutatja be torzító, és szándékosan nem foglalkozik a komplexebb mutatókkal.
Nyitókép: Pixabay